A(z) "Horváthy Balázs" címkével jelölt bejegyzések:
Az Európai Bizottság 2016. február 29-én jelentette be, hogy sikeresen megegyezésre jutott Kanadával az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) vitarendezési szabályainak módosításáról.
Az Európai Bizottság 2015. november 6-án tette közzé javaslatát a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének szövegéről („Kereskedelem és fenntartható fejlődés”). Habár az egyezmény végleges szövegének kialakításához még hosszú út vezet, a tervezet megjelenése alkalmat ad annak általánosabb vizsgálatára, hogy milyen szerepet játszik a transzatlanti tárgyalásokon a környezetvédelem és miért fontos, hogy az egyezmény integráljon meghatározott környezetvédelmi szempontokat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások iránt érdeklődők nagy várakozásokkal tekintettek az Európai Parlament 2015. június 10-i plenáris ülésére.
Az Európai Unió Tanácsa ötéves jogalkotási eljárás végére tett pontot 2015. március 2-án, amikor elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó új uniós szabályozást. Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését.
Horváthy Balázs - Nyircsák Adrienn
2014 márciusában az ukrán válság fordulóponthoz érkezett, miután egy széleskörűen illegitimnek tekintett népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig az esemény hatására összehangolt válaszlépésként „gazdasági szankciók” néven ismert korlátozó intézkedések sorát vezette be Oroszországgal szemben. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét tekintettük át, ebben a bejegyzésben pedig a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.
Horváthy Balázs - Nyircsák Adrienn
Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.
Horváthy Balázs - Czina Veronika (fordítás)
A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletet. A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést.
Kanada és Norvégia a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt kezdeményezett vitarendezési eljárást az Európai Unióval szemben, melynek hátterében a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelet által bevezetett kereskedelmi tilalom áll.
Az Európai Bíróság (Nagytanács) 2013. október 22-i ítélete a C-137/12. sz. Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben